File:POERUP D4.2Sc Policy advice for schools Executive summary Hungarian.pdf

Vezetői összefoglaló és politikai ajánlások

A POERUP projektet részben az Európai Bizottság Egész életen át tartó tanulás programja finanszírozza. A POERUP általános célja, hogy olyan információt nyújtson, amelynek segítségével továbbfejlődnek azok a politikák, amelyek ösztönzik az OER (szabadon felhasználható oktatási anyagok) felhasználását, különösen EU szerte minden főbb oktatási szektorban.

Eredmények

1. Viszonylag kevés nemzeti OER politika létezik, különösen olyan, ami kimondottan az iskolai szektort célozza.
2. A Bizottság legjelentősebb, az oktatást (különösen az általános és középiskolait) érintő politikai kezdeményezései közül kettőben is jelentős szerepe van az OER-nek: a Megnyíló Oktatás és a Gondoljuk újra az oktatást elnevezésű stratégia.
3. Úgy tűnik, van némi zavar a Bizottság szándékát illetően az általános és középiskolai oktatás számára elérhető OER-rel kapcsolatban.
4. Az OER fontos szerepet kaphat a megszorításokra adott politikai válaszokban.
5. Az OER javíthatja a tanulás élményét az iskolai szektorban.
6. Az IKT terén az oktatási infrastruktúrában EU-szerte tapasztalható egyenlőtlenségek súlyosan hátráltatják az iskolákat az OER-ben lévő távlatok kihasználásában.
7. Látszólag "milliószámra" léteznek olyan európai OER-ek, amik alkalmasak lehetnek az általános és középiskolai oktatásban.
8. Jelentős hányad érkezik a kulturális szektorból (múzeumok, galériák, archívumok, nemzeti műsorszolgáltatók).
9. A kutatásban széleskörű egyetértés mutatkozik az OER használatakor leginkább észlelt és jelzett korlátokkal és akadályokkal kapcsolatban.

OER politikai ajánlások

A jelenlegi OER politikákat és kezdeményezéseket érintő ismereteink alapján a következő politikai ajánlásokat tesszük:

Kommunikáció és ismeretterjesztés

1. A Bizottságnak tisztáznia kell az álláspontját a jelenleg elérhető megfelelő oktatási anyagok bőségével vagy hiányával kapcsolatban, és érthetően kell azt közvetítenie.
2. A Bizottságnak továbbra is támogatnia kell az oktatási terület felhasználói (vezetők, gyakorlók, tanulók és felügyelők) számára a kulturális szektor programjai által létrehozott szabadon felhasználható anyagokhoz való hozzáférést és elérhetőséget. A Bizottságnak bátorítania és támogatnia kell a tagállamokat abban, hogy ezeket az anyagokat népszerűsítse a saját nemzeti oktatási célkitűzéseiken belül.
3. A Bizottságnak ösztönöznie kell a tagállamokat, hogy hasonlóképpen tegyenek a saját nemzeti kulturális programjaik terén, elérhetővé téve őket az EU-ban, biztosítva, hogy a jövőbeli programok nem szenvednek szándékolatlan jogi eredetű károkat a határokon átnyúló együttműködésben.
4. A tagállamoknak elő kell segíteniük (a saját nemzeti oktatási célkitűzéseik keretein belül) a kulturális programjaik által létrehozott szabadon felhasználható anyagokhoz való hozzáférést és elérhetőséget az oktatási terület felhasználói (vezetők, gyakorlók, tanulók és felügyelők) számára.
5. A Biztottságnak bátorítania kell a tagállamokat, hogy népszerűsítsék az iskolák (különösen az állami fenntartású intézmények, illetve az iskolaszövetségek) számára annak előnyét, hogy megfelelő szabad licenccű anyagok állnak rendelkezésükre.
6. A tagállamoknak az iskolák (különösen az állami fenntartású intézmények, illetve az iskolaszövetségek) számára népszerűsíteniük kell annak előnyét, hogy megfelelő szabad licenccű anyagok állnak rendelkezésükre.

Finanszírozás

7. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a szabadon felhasználható digitális oktatási anyagok fejlesztésére és fenntartására biztosított költségvetés elég rugalmas legyen.

Szerzői jogi és licenc kérdések

8. A Bizottságnak biztosítania kell, hogy a programjainak bármilyen nyilvános eredménye egy megfelelő licenccel (pl. egy Creative Commons szabad licenc – ld. http://creativecommons.org/licenses) elérhető legyen mint szabad felhasználású anyag.
9. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a saját nemzeti kutatási és oktatás fejlesztési programjaik bármilyen nyilvános eredménye egy megfelelő licenccel (pl. egy Creative Commons szabad licenc – ld. http://creativecommons.org/licenses) elérhető legyen mint szabad felhasználású anyag.

Minőség és hozzáférhetőség

10. A Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy a hozzáférés és a hozzáférhetőség minden OER programjának és kezdeményezésének központi elve legyen.
11. A Bizottságnak törekednie kell a tárhelyekbe történt jelentős befektetéseinek a kiaknázására, ezzel is elősegítve az OER tárhelyekben és az OER-ben rejlő siker/kudarc lehetőségek jobb megismerését és megértését – különösen a minőségbiztosítást célzó számos törekvés hatásait.
12. A tagállamoknak (ésszerű határokon belül) meg kell követelniük, hogy az OER megfeleljen a (fogyatékossági) hozzáférési előírásoknak, és biztosítaniuk kell, hogy a hozzáférhetőség minden OER program és kezdeményezés központi elve legyen.
13. Ahol a tagállamoknak van minőségbiztosítása vagy jóváhagyási folyamata a segédanyagok tekintetében, biztosítaniuk kell, hogy az OER is szerepelhessen az engedélyezési listákon.
14. A tagállamoknak meg kell fontolniuk egy OER fejlesztési és elbírálási testület felállítását és finanszírozását. Ez a testület vezető tanárokból, tartalomszakértőkből és hozzáférési szakértőkből kell hogy álljon.
15. A tagállamok fontolóra vehetnének egy olyan speciális OER funkció/pozíció létrehozását, amely belföldi költség-haszon elemzéseket végez azért, hogy felbecsülje a lehetséges megtakarításokat (vagy ellenkezőjét), amelyeket egy OER stratégia alkalmazásával lehet elérni.

Folyamatos szakmai fejlődés

16. A tagállamoknak létre kell hozni (és megfelelően finanszírozni) egy szakmai fejlesztési programot, amelynek segítségével a tanárok és adminisztrátorok megértik az OER és a szabad licencek előnyeit és felhasználási lehetőségeit.

Infrasturktúra

17. A Bizottságnak továbbra is kiemelten fejlesztenie kell az IKT-t a tagállamok oktatási infrastruktúrájában (és kiküszöbölni a hozzáférésben tapasztalható egyenlőtlenségeket), hogy kiaknázhassák az OER-ben rejlő lehetséges pedagógiai és pénzügyi előnyöket.
18. A tagállamoknak továbbra is kiemelten fejlesztenie kell az IKT-t az oktatási infrastruktúrájukban (és kiküszöbölni a hozzáférésben tapasztalható egyenlőtlenségeket), hogy kiaknázhassák az OER-ben rejlő lehetséges pedagógiai és pénzügyi előnyöket.
19. Amikor a tagállamok (vagy az intézmények) digitális eszközöket biztosítanak, az OER szempontjából minden tőlük telhetőt el kell követniük az eszközök, a háttertámogatás és a stratégia (gazdasági és pedagógiai) hatékonyságának maximalizálása érdekében.

További kutatás

20. A Bizottságnak mélyítenie kell az ismereteit atekintetben, hogy az új tanulási módszerek (beleértve az internetes, távoktatási, OER és MOOC módszereket) milyen hatással vannak a minőségbiztosításra és az elismerésre.
21. A Bizottságnak finanszíroznia kell az OER igazolható előnyeire és hátrányaira irányuló kutatásokat, nagyobb hangsúlyt fektetve arra, hogy az ilyen elemzéseket bevonja a távoktatásról, egyetemen folyó online tanulásról és pedagógiáról folyó jelenlegi kutatásaiba is, illetve ugyanezt ajánlja a tagállamoknak.
22. Az általános és középiskolai oktatás jövőbeli OER kutatásainak kifejezetten magukba kell foglalniuk a tárhelyeket, szövetségeket, portálokat és eszközöket, és figyelembe kell venniük az iskolán kívüli tanulást is (mind intézményi – virtuális iskolai – mind pedig önálló vagy magántanulói szinten).
23. A Bizottságnak különösen támogatnia kell a folyó vagy jövőbeli kutatásokat, amelyek elősegítik az OER tárhelyekben és az OER-ben rejlő siker/kudarc lehetőségek jobb megismerését és megértését – különösen a minőségbiztosítást célzó számos törekvés hatásait.
24. A Bizottságnak fokozottabban kell támogatnia az OER lehetséges fenntartható üzleti modelljeiről szóló kutatásokat, kiegészítve azokat a távoktatásról, intézményen belüli online tanulásról és pedagógiáról szóló jelenlegi kutatásokkal; és ugyanezt ajánlva a tagállamoknak is.
25. A Bizottságnak ki kell használnia azokat a lehetőségeket, amelyekkel a felsőoktatási kutatók és az iskolák között szorosabb, tartós együttműködés jöhet létre azzal a céllal, hogy növelje az általános és középiskolai oktatást célzó OER-rel foglalkozó kutatások alapadatainak számát, és kialakítsa a szektorok között a kétirányú értekezés és megosztás kultúráját.