View source for File:POERUP D2.3.2c Executive summary (Hungarian) of Comparative Analysis of Transversal OER Initiatives v1.0.pdf

Ez a jelentés (2.3 sz. benyújtandó anyag) a POERUP projekt 2. sz. munkacsomagjának részeként készült el. A POERUP projekt 120 kiemelkedő világméretű OER (Szabad Oktatási Tartalmak) kezdeményezés hasonlóságának és különbségének megvizsgálásán alapuló főbb megállapításait mutatja be, összevetve számos OER fejlesztéssel kapcsolatos kulcsterülettel. A jelentés szemlélteti, hogy az OER alapú tanulás, mint az online oktatás kiterjesztése, szélesebb hozzáférési lehetőséget kínál a magas színvonalú oktatáshoz aránylag alacsony költségen. Azért, hogy egy-egy országban vagy intézményben elősegítsük az OER hatékony fejlődését, mindenképpen szükséges egy politikai ajánlás, ami foglalkozik olyan kérdésekkel, mint az üzleti modellek és az új technológiák/média használata, hogy lehetővé tegyen pedagógiai újításokat és kiemelkedő minőséget biztosítson. Az egyes országoknak és intézményeknek tanácsos volna átnézniük és felülvizsgálniuk a saját politikájukat és stratégiájukat, hogy biztosítsák azt, hogy az OER alapú tanulás is szerepet játszhatson az online szolgáltatás meglévő keretrendszerében azért, hogy fenntartható módon segítse az országot vagy az intézményt az oktatási, gazdasági és szociális céljainak elérésében.
A jelentés 120 kiemelkedő világméretű OER kezdeményezést elemzett összevetve számos OER fejlesztéssel kapcsolatos kulcsterülettel. Az elemzés jelentős OER kezdeményezések egy összetett és változó képét mutatja világszerte:

Három különböző kategóriájú kezdeményezést határoztunk meg: nyitott kurzusok, nyitott szövegkönyvek és digitális eszközök gyűjteménye.
* Míg a legnagyobb számú kezdeményezés (mind a három kategóriában) Észak-Amerikában található, azért Európa-szerte is a feltételezetthez képest több, míg a Távol-Keleten az elvárthoz képest kevesebb létezik.
* A kezdeményezéseknek majdnem a fele a felsőoktatásra és tovább-/technikai/szakképzésre fókuszál, és csak az egy negyede az iskolákra; bár további munka szükséges, hogy megkülönböztessük a felsőoktatást a szakképzéstől, és ugyanígy a folyamatos szakmai továbbképzéstől és az egész életen át tartó tanulási kezdeményezésektől.
* Majdnem minden kezdeményezés a tárgyak széles skáláját fedi le.
* A megjelenések változatossabbak, mint korábban feltételhető volt, és az OER hozzáférésekhez szükséges mobil alkalmazások egyre nagyobb számban érhetők el.
* Az OER-ek többsége néhány kivétellel angol nyelvű, a többinél pedig sokszor az angol az egyik választható nyelv. Ugyanakkor a jelentős kezdeményezések listája 13 egynyelvű kezdeményezést tartalmaz, melyek közül tíz európai nyelv.
* A szerzői jogok helyzete összetett, és nem mindig könnyű észrevenni a nyitottság szintjét a honlapok kezdeti alapos vizsgálatakor.
* A pedagógusok folyamatos aggályukat fejezik ki a minőségbiztosítással kapcsolatban, de a tanulók bizakodóbbak a jó minőségű források meghatározásában. A minőségbiztosítás a centralizált fentről lefelé irányuló rendszerektől a szakvéleményen át a hozzájáruló/felhasználó által irányított modellekig széles skálát mutat.
* A tanúsítványi és akkreditálási minták a MOOC-ok és más nyitott képzések között eltérnek, és míg a képzések lehetnek ingyenesek, a tanúsítványok néha pénzbe kerülnek, az akkreditációnak pedig, ha felajánlott, mindig van díja.
* A fenntartható üzleti modellek fejlődése egyértelműen egy kiemelkedő téma. A 4. számú munkacsomag stratégiai írásai fogják majd alkotni a fejlesztésről szóló rész egyik kulcsterületét.